Hölgyek és Urak, elérkezett az a pillanat,amire sokan vártak velem együtt: megérkeztek Lénárd Laci válaszai. Az interjút alább olvashatjátok!
1. Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a rockzenével? Milyen koncertekre jártál még fiatalkorodban? Milyen zenei hatásaid voltak?
"Rockzenei szempontból kimondottan ingerszegény környezetben nőttem fel, azaz sem a családban, sem a szomszédban nem akadtak rockzenét szerető emberek, így a rádiót hallgatva kaptam fel a fejem először arra, hogy vannak torzított gitáros, riffekre épülő zenék, amikről persze mindezt nem tudtam még, csak azt, hogy jobban tetszenek, mint bármi más. Sweet, Deep Purple, Rolling Stones, Black Sabbath, Bad Company, Queen, Led Zeppelin, ilyesmik. Először nyilván dalokat vettem fel a rádióból, ezeket hallgattam. Egyedfejlődésem további állomása volt, amikor kiderült számomra, hogy léteznek bakelit (vinyl) lemezek ezektől a zenekaroktól, és ezek közül a következőkre tudtam rövidebb időre - egy kazettára átmásolás erejéig szert tenni -: Love You Live - Rolling Stones (1975-77 élő felvételek), Jesus Christ Superstar, Black Sabbath (orosz kiadás). Innentől már tudatosan kerestem a rockzenéket, és igyekeztem olyan ismerősökre szert tenni, akik szintén ilyen zenéket szerettek. Meghatározó élmény volt még a moziban a Led Zeppelin film (Song Remains The Same) és persze a magyar csapatok, amelyek közül elsőként a Piramist láttam, majd jött sorban a többi, különös tekintettel a lemezlehetőség elől akkoriban elzárt, de koncerteken mindenkinél izgalmasabb bandákra: P. Mobil, Beatrice, Hobo Blues Band. 1979-80 táján a három 'feketebárány' szinte minden pesti buliján ott voltam, de vidékre is lejártunk miattuk, ha úgy adódott. A Ricétől hallottam először AC/DC dalt (hosszú hetekbe került kideríteni, hogy milyen bandától játszották azt az őrületesen jó számot, amit képtelen voltam kiverni a fejemből), de Sex Pistolst és Ramonest is. Aztán a Beatricét kinyírták, én meg akkorát csalódtam, hogy elkezdtem sokkal intenzívebben hallgatni a kinti bandákat, és minden pénzemet lemezekre, valamint üres kazettákra költöttem. Egy 1981-es családi nyaralás alkalmával találkoztam a brit Kerrang! magazinnal és ez minden szempontból megpecsételte a sorsomat..."
2. Hogy jött a Metallica Hungarica ötlete?
"Cselővel egy gimibe jártunk és mint metal fanatikusok, nagyon hamar egymásra találtunk. Ő zenélt is a tesójával a Naxorban, nyomtak Sabbathot, sajátot, később Manowart is, nekem pedig megvolt a komplett Judas Priest sor... Ő is újság fanatikus volt, sci-fi vonalon is mozgott, rajzolt, alkotott, ezen a vonalon is tanult tovább, és amikor leszerelt, elkezdte a fősulit, már tudtuk, hogy mit akarunk, egy metal fanzine-t, mert a nyugat-európai, amerikai levelezőtársaink egy jó része is ilyesmiben utazott. A tervből 1986 őszére lett valóság, majd november végére, december elejére a Metallica Hungarica első száma is megszületett. Nem voltunk újságírók, csak metal fanatikusok, akik nagyon akartak valamit. Nem volt engedélyünk, fű alatt készültek a Metallica Hungarica számai, ilyen-olyan fedőakciókkal. Volt, hogy pálinkával 'vesztegettük meg' a nyomdát... Igazi szamizdat volt, de emiatt inkább csak a szülők aggódtak, mi abban bíztunk, hogy egy tisztán zenei magazin megmaradhat a 'radar alatt'. Ez volt az első kelet-európai, 'vasfüggöny" mögötti metal magazin."
3. Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie eleinte a lapnak?Mikor nőtt meg a stabil olvasók köre?
Nehézségek ma is vannak, állandóan, folyamtosan. Eleinte maga a kiadás, a terjesztés, majd a hivatalossá válás okozta a legnagyobb nehézséget. A harmadik Metallica Hungarica már színes borítóval jött ki, ott már tudtuk, hogy erre nagyon komoly igény van. Szerencsére akkoriban már rendszeresebben felbukkantak kinti bandák is Magyarországon, nem kétévente egyszer, hanem mondjuk évente kétszer... A koncerteken árultuk a magazint, így tudtunk eljutni azokhoz is, akik nem Budapesten, vagy a nagyobb városokban éltek. A következő nagy ugrás a hivatalos terjesztés volt az utolsó Metallica Hungarica esetében, majd pár hónappal később, már a német Metal Hammerrel szövetkezve, Metal Hammer Hungaricaként jelent meg a lap. Ez 1988 tavaszán történt.
4. Ugorjunk egy kicsit előre. Amikor elkezdtem olvasni a lapot, az első számra emlékszem,ami felhívta a figyelmem a szentendrei HÉV állomáson: egy Aces High borítós címlap volt egy elég kimerítő interjúval a Maidentől. Azt hiszem,akkor már járt kazetta is a laphoz,de még választható volt hogy kazettával kéred,vagy anélkül. Hogy jött az ötlet,hogy ilyen extra tartalmakat is rakjatok a lap mellé? Ezt a lehetőséget hogy fogadta az olvasótábor?
A Metallica Hungarica első számától kezdve problémát okozott, hogy olyan csapatokról írtunk, amelyeknek hivatalosan nem lehetett beszerezni itthon a lemezeit. Évről-évre javult ugyan a helyzet, de valahogy logikus volt, hogy miután hazai zenekarok lemezeinek kiadásával, valamint külföldi kiadók hazai terjesztésével is elkezdtünk foglalkozni, amolyan válogatás jelleggel havonta bemutassunk 16-18 dalt, zenekart. Így már nem csak olvasni lehetett az újabb bandákról, lemezekről, de meg is hallgatni, hogy miről van szó, miről beszélnek az interjúkban.
5. Sok designelem változott 27 év alatt, azóta változtak az elvárások, már digitálisan is elérhető a lap. Milyen nehézségekkel kell most,ebben a digitális világban szembenéznetek? Mennyire érint titeket a lapnak warez verziói? Mit ajánlotok azoknak,akik torrentezik a lapot?
A nyomtatott lapok világszerte komoly kihívásokkal néznek szembe, hiszen hírek, friss infók terén a net gyorsabb. Gyorsabb, de felületesebb is. Igyekszünk a cikkek, interjúk terén tartalmasabbak lenni, mint a netes híroldalak, de nyilván vannak olyanok, akiknek elég annyi infó, amennyihez pár kattintással hozzáférhetnek. Emellett persze ezerrel üzemel a hammerworld.hu is, ami a csak netes rockoldalaknál is látogatottabb, mi legalábbis így látjuk a metalindex.hu oldalon. Továbbá már évek óta teljes albumokat mellékelünk a lap mellé, és nem válogatásokat, hiszen az új dalok, előzetesek mind megtalálhatók a neten. Bár lehet, hogy egy összefogottabb, rendszerezettebb válogatásnak - letölthető módon - még mindig volna értelme. A warez világban nem mozgok, sosem mozogtam, de amikor a bénán beszkennelt kalóz Hammereket először megláttam a neten, az eléggé felháborított. Létezik a lapnak hivatalosan letölthető, profi digitális verziója, én inkább azt ajánlanám. ( ez itt elérhető) Elsősorban azok számára készült, akik külföldön élnek, tanulnak, dolgoznak, de a Hammert olvasva nőttek fel, ma is ragaszkodnak hozzá és szeretnének megbízhatóan értesülni a magyar bandák aktuális történéseiről is.
6. Rendeztetek fesztiválokat,és sok koncert is hozzátok köthető. Beavatnál, hogy mi kell ahhoz, mi a folyamata,ha Judas Priest, Twisted Sisters, vagy éppen Iron Maiden kaliberű zenekarokat akartok behozni?
A felsorolt csapatok a Summer Rocks fesztiválokon léptek fel, és ezeket a koncertszervezés terén hihetetlen tapasztalattal, rutinnal rendelkező Concerto-s barátainkkal közösen csináltuk. Ez volt az első próbálkozásunk arra nézve, hogy Magyarországon is legyen nyári metal fesztivál. Ugyanez a gondolat hívta életre később a MetalFestet, ami már Hartmann Kristóf kollégánk szervezőkészségét dicsérte, de a hazai sajátos viszonyok közepette nem bizonyult elég életképesnek. Jelentős szponzorok nélkül külföldön sem működnének a fesztiválok, legalábbis az első 5-7 évben biztosan nem, a metal azonban a szponzorok számára nem elég vonzó világ itthon. Ezen a nyáron ugyan volt ellenpélda erre, ld. Rock Beach fesztivál, de nem tudom, hogy ez mennyire tartós és mennyire múlt a személyes kapcsolaton.
7. Volt,hogy az ATV kiforgatta a csillebérci fesztivál lényegét ( erre a cikkre gondolok ). Sok ilyen baromságot kaptatok az újság és koncertszervezés során vagy ez volt az eddigi csúcs a Hitgyüli nevű szekta részéről? Ha van egy jó sztorid ilyenről,meg tudod velem osztani?
Ez csak egy apró epizód volt, nem érdemes ezzel túl sokat foglalkozni. Mindenki a saját hite, meggyőződése szerint él, cselekszik, és ezzel önmagát mutatja be. Szerencsére manapság már jóval kevesebb hülyeség jelenik meg a metal, a súlyosabb rockzenék kapcsán, a sátánista gyilkosságok divatja is elmúlt. Mostanában inkább a számítógépes játékok hatását kell emlegetni, ha valami ép ésszel nehezen felfogható esemény történik. Nálunk, kicsit más szemszögből ugyan, de a 2006 októberi szám volt emlékezetes, amikor a tankos Maiden borítóképre - 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából - egy 'lyukas', '56-os magyar zászlót helyeztünk el. Nem volt ebben direkt politika, csupán főhajtásnak szántuk. Arról sejtelmünk sem lehetett, hogy három héttel később egy valódi tank is elindul a pesti utcán...
8. Sok zenekarnak segítettetek befutni a CD mellékletek segítségével. Melyik az a zenekar,akik azóta a legnagyobb pályát futotta be? Mit gondolsz erről a zenekarról most,és mit gondoltál az elején szakmai szemmel nézve?
Talán a Wisdom az a zenekar, amelyik valóban Hammer-melléklettel indult és ma már a nemzetközi metal világban is helyt áll. Az új albummal nyilván csak még ismertebbek lesznek, de ez persze nem a mi eredményünk. Ez egy olyan csapat, amelyik sosem akart beszorulni a szűkös hazai lehetőségek közé, tervszerűen építkeztek. A Judas album japán kiadása után, amit a csapat magának intézett el, már tényleg csak egy jó európai kiadó és booking cég kellett ahhoz, hogy rendesen beinduljanak. És az utóbbi néhány évben az a felállás is kialakult náluk, ahol már nincs gyenge pont, minden láncszem a helyére került. A céltudatosságuk mindig is tetszett, ráadásul nagyon fogós dalokat írtak és írnak ma is."
9. Ha már így szóba került,mit gondolsz a mai X-faktorról meg a Voice-ról, tehát a giga mega egynyári sztárocskákról,meg erről a tehetségtelenkutató műsorokról? Mit tudnál ajánlani egy most kezdő zenekarnak stílustól függetlenül?
A tévés szereplés csak a legritkább esetben vezet tartós karrierhez, rockszínpadon meg pláne. Itt a hagyományos út létezik ma is. Garázs vagy hálószoba, próba és dalírás, próba és koncertezés... Leginkább a folyamatos híradást hiányolom a bandák részéről. Próba, dalírás, koncertezés megvan, de a legtöbb csapat megelégszik azzal, hogy feltol egy klipet a Youtube-ra, letölthetővé teszi a zenéjét, és erről beszámol a saját Facebook oldalán. Ez önmagában szép, de édeskevés. Ha nem juttatják el a hírt az online zenei oldalakhoz, ha 6-8 hetente nem adnak hírt magukról, akkor hiába írnak jó dalokat, hiába játszanak rendszeresen, csak kevesen értesülnek a létezésükről. És a híradás nem merülhet ki annyiban, hogy itt az új klipünk Youtube linkje, tegyétek ki valamikor. Kiadók, menedzsmentek hiányában a sajtókapcsolatot valakinek fel kell vállalnia a csapatból, vagy a baráti körből. És ezt minél profibb módon kell intézni. Meg kell nézni a kinti bandákat, hogyan, milyen típusú híreket állítanak össze, akár maguk, akár háttércsapat révén. Ha ezt nem tudják eltanulni, minden marad a régiben. Vannak azért csapatok itthon is, akik értik, hogy ez miért fontos. Amíg nincs 10-15 ezer követőd a Facebookon, nem elég, ha csak a saját 'lájkolóiddal' kommunikálsz. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy a dalokban rejlik a lényeg ma is. Épp ezért én nem is énekeseket keresnék a tévében, hanem jó dalszerzőket :-)
10. Az interjú elején beszéltél a zenei hatásaidról. Ez mennyire változott mostanában? Milyen zenekarokra érdemes figyelni?
A régi kedvenceket ma is hallgatom, de nyilván igyekszem kicsípni az új lemezek, az új bandák közül is azokat, amelyek érdekesek, izgalmasak számomra, amelyek meg tudnak érinteni.. Vannak magyar kedvenceim is, akiket próbálok minél többször élőben is megnézni, és nem csak Budapesten. Elég széles skálán hallgatom a zenéket, úgy gondolom, és nyilván várom az új lemezeket is. Például nagyon kíváncsi vagyok, hogy a Protest The Hero milyen új albummal jelentkezik, de az új In Solitude, az új Atlantean Kodex, az új Death Angel és az új Satyricon is birizgálja a fantáziámat, akárcsak Joey Jordison új csapata. Vagy az, hogy milyen lesz az új Subscribe lemez. Ami az utóbbi napokban sokat pörgött nálam, az egy finn régisulis speed metal banda, a Speedtrap lemeze, a Powerdose. De az új Annihilator, Powerwolf, Watain albumok vagy épp az új Asking Alexandria is nagy favorit nálam jelenleg.
